Hasznos anyagok

Ezen az oldalon a pályázaton indulni tervező szervezetek, csoportok számára nyújtunk hasznos információkat – kutatási eredményeket, módszertani útmutatókat – a pályázatok kidolgozásához és megvalósításához.

Kutatási eredmények

Az elmúlt években számos kutatás készült a magyar társadalom LMBTQI emberekkel kapcsolatos nézeteiről és értékszerkezetéről. A Medián által a Magyar LMBT Szövetség megbízásából végzett 2019-es kutatás például azt találta, hogy a legtöbb ember nem ismeri az LMBT-kifejezést, és jelentése még azok körében is bizonytalan, akik már találkoztak vele. 2019-ben a legtöbben a homoszexualitást betegségnek (36%), magánügynek (27%) vagy a társadalmi normáktól, szabályoktól való eltérésnek tartották (18%). Csak 12% gondolta azt, hogy alapvető emberi jog azonos nemű párt választani. 2019-ben még csak a magyarok 24%-a ismert személyesen LMBT embert. A különböző politikai pártok választói jelentősen eltérően vélekednek az LMBT+ témákról: a baloldali és centrumpártok szavazói elfogadóbbak, a kormányzó jobboldali és az ellenzékben lévő szélsőjobboldali pártok támogatói kevésbé támogatóak voltak. 

Egy 2023 őszi, hasonló kutatás azt találta, hogy csökkent a homoszexualitást betegségnek, és nőtt az azt magánügynek tekintők aránya. Bár 51% támogatja az azonos nemű párok házasságát és 65% az örökbefogadást, 78% szerint lehetővé kell tenni, hogy a transz emberek nemüket megváltoztassák, és 58% szerint az állam feladata, hogy fellépjen az LMBT embereket érő hátrányos megkülönböztetés ellen, a többség mégsem találkozik szívesen a nyilvánosságban az LMBT témákkal. Csak a magyarok 24%-a gondolja azt, hogy nem kellene titoknak lennie, ha valaki meleg, leszbikus vagy biszexuális (48% szerint ezt mindenki tartsa meg magának, 29% szerint ezt csak a családjukkal, barátaikkal osszák meg). 41% egyetért azzal, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű témák nyilvános megvitatása árt a gyermekeknek. 

A fent már idézett 2019-es kutatás szerint a magyarok nagyon markáns véleménnyel rendelkeznek arról, hogy kinek a véleményére adnak LMBT kérdésekben. A leginkább az orvosok és a pszichológusok véleménye számít (52% és 51%); őket a közeli ismerősök követik: a szülők, gyermekek és barátok (39-39% és 36%); őket pedig más szakemberek: jogászok és tanárok (29-29%). A legkevésbé a politikusok és a papok véleményére hallgatnak az emberek (16% és 18%). Érdekes, hogy maguk az érintettek, vagyis az LMBT emberek és szervezeteik a kevésbé megbízható csoportba kerültek: csak 21-22% hallgatna egy LMBT ismerősére, egy közismert LMBT emberre, vagy egy LMBT civil szervezet munkatársára.

Egy 2022-es átfogó értékkutatás azt találta, hogy a magyarok kiemelkedően magasra értékelik a biztonságot és a (gazdasági) egyenlőséget, fontosnak tartják a családi értékeket és konzervatívan állnak a nemi szerepek és a gyermeknevelés kérdéséhez, ugyanakkor hangsúlyozzák az egyén szabadságát és függetlenségét (ez tükröződik az abortusz elfogadottságában és a tekintélyek megkérdőjelezésében). Kifejezetten sokan nyitottak a változásra: 81% szerint a világ folyamatosan változik, és ez így van jól.

Hatékony kommunikáció

A társadalmi kommunikáció egy terület, amelynek megvannak a maga irányelvei, jó gyakorlatai. Fontos, hogy a különböző embereket különböző értékek vezérlik és más-más témák érdeklik, ezért a társadalmi hozzáállás megváltoztatása általános, mindenkihez szóló üzenetekkel ritkán sikeres: fontos, hogy pontosan meghatározzuk, milyen célt szeretnénk elérni, kinek a körében, és az üzenetünket hogyan tudjuk leghatékonyabban célba juttatni. 

Ha a cél a társadalmi hozzáállás megváltoztatása, a kommunikációnak nem azokra érdemes irányulnia, akik már ma is támogatják az ügyünket (őket már nem kell meggyőznünk), és nem is azokra, akik teljesen elutasítóak (az ő meggyőzésükre kicsi az esély, és egy jóval hosszabb folyamat, mint amelyet ebben a projektben támogatni tudunk), hanem a mozdítható középre, azokra, akik nem tudják, hogyan gondolkodjanak egy kérdésről vagy nincs róla erős álláspontjuk. 

A jó kommunikációs kampányok egyszerre közvetítenek ismereteket és hatnak az érzelmekre. Fontos, hogy a célközönség azonosulni tudjon a kampány szereplőivel: ha LMBT emberek jelennek meg benne, őket olyan helyzetekben érdemes bemutatni, amelyekben a célközönség tagjai is könnyen találhatják magukat. Ha szakemberekhez szólunk, az adott szakterület szakemberei a leghitelesebbek. Ha szövetségest szerepeltetünk, hasznos lehet egy változás narratívára felfűzni a történetet: ha azt várjuk, hogy a célközönségünk megváltoztassa hozzáállását, ebben olyanok tudnak számukra leginkább példaképül szolgálni, akik maguk is végigmentek ezen a változáson. 

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége az alábbi 10 lépést javasolja megtenni a hatékony kommunikációs kampányok kidolgozása érdekében: 

  1. A cél pontos megfogalmazása

  2. A célközönség bevonása

  3. A közös értékek hangsúlyozása

  4. Szövetségek kialakítása

  5. Hírvivők mozgósítása

  6. A remény hangsúlyozása

  7. Valós történetek alkalmazása

  8. A kommunikációs csatorna megfelelő kiválasztása

  9. Közérthető nyelvezet alkalmazása

  10. Megfelelő időzítés

Az ILGA-Europe európai LMBTI ernyőszervezet útmutatója azt hangsúlyozza, hogy az LMBTI emberek társadalmi elfogadásának szükségessége számos különböző módon keretezhető, gyakran olyan értékek mentén is, amit hagyományosan az LMBTI emberek ellen szoktak felhívni. A családi értékek hangsúlyozása például érv lehet az LMBTI családtagok elfogadása mellett is, a történelmi hagyományokat középpontba állító gondolkodásra válasz lehet a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó történelmi szereplők felmutatása, az állam iránti bizalmatlanság érv lehet a korlátozó jogszabályok eltörlése mellett, és a kereszténység a szeretet és az elfogadás értékeit is hangsúlyozza. 

Az ILGA egy másik kiadványa a kommunikáció tesztelésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A legkreatívabb ötlet, a legprofesszionálisabban elkészített videó sem feltétlen garancia, hogy a kommunikáció tényleg azzal a hatással jár, amire számítunk. Ne felejtsük: nem magunkat és a hozzánk hasonlókat kell meggyőznünk, hanem olyanokat, akik másképp gondolkodnak mint mi: mielőtt nagy összegeket költünk egy kampány célbajuttatására, érdemes tesztelni, hogy az valóban működik-e a célközönségnél.